Régi projektjeim
Új Főtér
Kezdeményezője voltam az Újpesti Főtér megújításának, amely egy több cikluson keresztül tartó projekt volt.
Az új főtér eszmeisége az volt, hogy bármerre is járunk a világban, vagy akár csak a vidéki városokban, mindenütt van olyan közösségi tér, amely a vásárlókról, a sétálókról, a kávézókról, a pihenőkről, a nagyszülőkről, az unokákról, a családokról, rólunk, hétköznapi emberekről szól. Mégis, Budapesten mintha megállt volna az idő, itt minden a parkolásról, a P+R-ről, az autókról, a benzingőzről szól.
E gondolat mentén vágott bele az Újpesti Önkormányzat rendszerváltozás utáni legnagyobb szabású vállalkozásába. A program keretében sok milliárd forintból, komoly Európai Uniós támogatással, hagyományaink mentén, több cikluson keresztül újult meg Újpest szíve. Előbb a városháza és a tér, majd 2010-et követően új mélygarázs, és új virágpiac épült, majd azt követően megújult az Újpesti Piac- és Vásárcsarnok is.
Virágváros Program
Több mint százezer kiültetett virág, több mint 4000 kihelyezett muskátli. Egy ország, egy város, vagy akár egy városrész akkor jelent igazi otthont polgárainak, lakóinak, ha kötődnek hozzá valamiért, ha szeretik.
Néha nagyon apró dolgok elegendőek ahhoz, hogy az ember jobban érezze magát. Ahogy az otthonokat egy szép virág, egy apró dísz szebbé, otthonosabbá teszi, úgy közös tereinket is szépítgetnünk kell időnként.
A VirágVáros-program elindításával az volt a cél, hogy az itt lakók, ha kinéznek az ablakból, vagy ha éppen hazafelé sétálnak, vagy leülnek egy parkban megpihenni, beszélgetni egy szép virágos teret lássanak. Mert ami szép, azt szeretjük, és amit szeretünk, azt magunkénak érezzük, az otthonunk részéve válik.
A Fájdalmas Anyaszobor visszaállítása
1937 óta – még a tanácsrendszerben is – a Főtéren állt Kocsis András alkotása, a Fájdalmas Anya szobra. A szobor olyan egyedi műalkotás, amely Újpest történelmének részeként állít méltó emléket a magyarság sorstragédiájának. Közös nemzeti és ezért közös újpesti múltunk jelképe. Hiszem, hogy újra itt a helye, ezért kezdeményeztem a szobor újbóli köztéri elhelyezését.
„Főtér megőrzi a százéves tradíciót: az újpesti Városházát, az Egek Királynéja templomot, a református templomot, az újpesti piacot, és a városalapító Károlyi szobrát. De megőrizhetünk, újra helyt adhatunk egy szobornak, mely korábban már itt állt a téren, évtizedeken keresztül.”
Új Közterületfelügyelet – 2009
Az újpestiek nem szeretnének szemetelőket, dohányzókat a játszótereken, nem szeretnének cigi csikket a homokozókban, nem szeretnének az éjszakai órákban alkoholmámoros, randalírozó embereket az egyes kisboltok bejáratánál. Az újpestiek rendet és nyugalmat szeretnének. Ezért kezdeményeztem az Új Közterület Felügyelet létrehozását.
A költségvetésben közel 100 millió forint erejéig biztosítottunk a létrehozáshoz és a működtetéshez szükséges anyagi fedezetet, és megkezdődött a szervezeti, személyi, tárgyi és technikai feltételek kialakítása.
Új Gyermekszakrendelő – 2009
Sikerült elérni, hogy a Gyermekszakrendelő Újpesten maradjon. Sőt a romos, egykori istálló funkciót betöltő Gyermekszakrendelő átköltözése is megtörtént, melyet 20 millió forinttal támogatott az Újpesti Önkormányzat. Többek között ennek köszönhető, hogy ma már a felnőtt szakrendelő Görgey utcai épületének alsó, felújított szintjén fogadják a kis betegeket. Az ünnepélyes átadásra 2009. március 20-án került sor.
Kelemen Gyula szobrának felavatása
Ritka, hogy egy politikus szobrát a pártok és civil szervezetek egyetértésével lehetett megvalósítani. Ezért Kelemen Gyula szobra Újpest összefogásának a szobra. Az ülőalakos szobor felállításról újpesti civilszervezetek kezdeményezésére, – melyekhez jómagam is csatlakoztam – határozott az önkormányzat.
Kelemen Gyula a Szociáldemokrata Párt egykori vezetőségi tagja volt, aki 1956. november 2. és 4. között a Nagy Imre kormányában miniszteri posztot is betöltött. 1897–ben született. 1921–től bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomban, később az újpesti szociáldemokraták vezetője volt. Szerkesztette a Jövő című lapot, vezette a Törekvés Takarékpénztár munkáját. Életét a kisemberek, a hétköznapi emberek ügyének szentelte. A II. világháború után az iparügyi minisztérium államtitkára volt. Ellenezte a kommunista hatalomátvételt, védte a szociáldemokrata párt önállóságát. 1948–ban koncepciós perben, az ún. Nitrokémia – ügyben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Megjárta az Andrássy út 60 – at is. 1956–ban Nagy Imre kormányának tagja lett. A korábbi vádak alól 1963–ban felmentették. 1973–ban Újpesten hunyt el.